Ezen a hétvégén felettébb nagy feladat hárult rám: ki kellett dolgoznom egy nyelvtantételt a tanárnő megbízásából; habár én választottam ezt a témát, és nem is bántam meg. Ahelyett, hogy blogolnék erről a (szerintem) érdekes témáról (ne ítéljetek cím alapján, olvassatok bele :D), inkább bemásolom nektek az egész tételt, lássátok munkám gyümölcsét! :D Végzősök előnyben!


Az információs társadalom hatása napjaink nyelvhasználatára


A 20. század második felében a technika fejlődésének köszönhetően az információáramlás rendkívüli mértékben felgyorsult. Már egy kattintás is elegendő ahhoz, hogy a nap bármely szakaszában információhoz jussunk a nap eseményeiről. A mai felgyorsult és rohanó társadalom szinte követeli, hogy mindenki rendelkezzen mobiltelefonnal és internetkapcsolattal egyaránt.
Az információs robbanás a könyvnyomtatással kezdődött (Gutenberg, 15. század), azóta a telefonon (Bell, 19. század), a távírón (Marconi, 19. század) és a televízión keresztül eljutottunk az internethez.

A mobiltelefon áldás és átok egyszerre, hiszen mindenhol elérhetőek vagyunk, ami hátrányos is lehet, mert nem tudunk igazán kikapcsolódni, pihenni. A mobiltelefonok másik nagy előnye az SMS írása. Egy-egy SMS keretében röviden tájékoztathatjuk egymást a fontos dolgokról. Azonban a karakterkorlát késztet minket arra, hogy tömören fogalmazzunk, ez az oka a rövidítéseknek:
•    Hogy -> h
•    Mindegy -> mind1
•    Meg -> +
•    Jó éjt -> jó8
•    Ötlet -> 5let
•    Köszönöm -> 10x (thanks), köcce
A rövidítések mellett gyakoriak a tömörítések is:
•    Szerintem -> sztem
•    Valószínűleg -> valszeg
•    Azt hiszem -> asszem
•    Találkozunk -> talizunk
•    Tudom -> tom
•    Szóval -> szval, szal
•    Vagyok -> vok
•    Valami -> vmi

Mindezek megtalálhatók az internet világában is. Az internet elterjedésével még inkább felgyorsult az információáramlás, és ennek egyre inkább rabjaivá válunk. A gyerekek gyakran a számítógép előtt ülve nőnek fel, így nem teremtenek kapcsolatot környezetükkel, kortársaikkal, szűkül a szókincsük, kevésbé választékosan tudják kifejezni magukat, a játékoknak köszönhetően agresszívvá, erőszakossá, türelmetlenné válnak.

Az internet révén egyszerűbben és gyorsabban tudunk kapcsolatot tartani bárkivel, emiatt azonban károkat okozhatunk a nyelv használatában.

A műszaki cikkek előretörésével egyre inkább háttérbe szorul nemcsak a könyv, hanem az élőbeszéd is. A kevés írás miatt romlik az íráskép.
Már-már divatos lett helytelenül írni, a helyesírás helyett a gyorsaságra törekszünk, így gyakran nem vesszük figyelembe az alapvető helyesírási szabályokat sem (pl. milyen helyett mien, olyan helyett ojan, muszáj helyett muszály, tetszik helyett teccik), az ékezetes betűket is gyakran hanyagul kezeljük (vizi, épit). Az ikes igéket tárgyi ragozás helyett alanyi ragozásban használjuk (eszem helyett eszek).
A hangulatunk kifejezésére hangulatjeleket, úgynevezett smiley-kat használunk: :-), :-(, :’-(, :-D, :-O, xD.
Az írott formában könnyen előfordul, hogy félreértik egymást a kommunikációban résztvevő felek, hiszen nincsenek meg az olyan nyelvi jelek, mint a hangsúly vagy a gesztikuláció.
A magyar nyelvbe idegen, elsősorban angol nyelvű szavak vegyülnek (pl. dzsem, fotó, relaxál), és egyre többel találkozunk nap mint nap (lájk, csekkolni, dizájn, fan).
Mindez már nemcsak az írásra terjed ki, hanem gyakran megjelenik az élőbeszédben is, a hibák beépülnek a köznyelvbe.


Az információs társadalomnak a nyelvhasználatra tett hatásait nem tudjuk kiküszöbölni, hiszen szerves részévé váltak életünknek, a jövőben pedig még inkább azzá fognak válni. Mondhatjuk, hogy napjainkban is egyfajta spontán nyelvújítás zajlik, s a jövő dönti el, hogy milyen mértékben fogják a nyelvhasználók szokásai átalakítani anyanyelvünket.