Mostanában az az élces dolog ütögeti aprónak nem mondható fejecskémet, hogy vajon miért nem történik semmi izgalmas dolog? Ez alatt nem egy japán méretű katasztrófát értek, hanem… Valami személyeset. Lehet az pozitív és negatív is. Persze inkább pozitív, de mostanában annyi jó dolog történt velem és olyan szintű boldogság áradt szét bennem, hogy már éppen ideje lenne a rossznak {elméletben}. Mondjuk, kijelentik, hogy halálos beteg vagyok. Haha, jó vicc. Vagy mégsem? :D Költői kérdés.

Jajj, neeeee, drága jégmaci barátom, dugulj el, és egy szót sem a költőkről! Hiszen milyen dolog az, hogy a héten 2 Ady Endre –ó, igen, a nagy, híres költő, akinek egyetlenegy műve sem értelmezhető. Na jó, ez egy csöppet túlzás, de... Némelyest még így is elvont a kicsike, nem csak az akkori népségnek, hanem a mostaninak is. Na meg az is lehet persze, hogy a mai embereket azért nem érinti meg a versek mondanivalója, mert egyszerűen nem foglalkoznak vele. Nem olvassák el, vagy ha mégis, nem gondolkoznak el rajta. Khm, tehát ott tartottam, hogy e „héten 2 Ady Endre”- nevű költőnkről szóló témazárót is írtunk, az elsőhöz hétfőn 4. órában volt szerencsétlenségünk szerencsénk, és itt az elméleti kérdések lehettek a célok a tanárnőnél. És hogy miért célok? A rendes kérdések (Nyugat jellemzői, Ady pályaszakaszai, fogalommagyarázat) mellett feltűntek olyan badarságok is, minthogy: Ady Endre Sem utódja, sem boldog őse… c. versének felolvasásakor egy festőben ihlet született, majd megalkotott egy festményt. A kérdés az volt, hogy miért rendült meg a festő? :D Hát, valószínűleg az eredménytől, haha.. xD Ehhez 2 dolgot fűznék hozzá. Egyrészt, hogy ez a kérdés eléggé rizsázós, méghozzá az a rizsa, amikor fogalmad sincs, hogy miről, csak írsz. :D Megtettem, várom az eredményt… Másrészt pedig ne nézzetek kulturálatlan barbárnak… :D Nem, közel sem tartozom az irodalom költészet ágazatának lelkes kedvelői közé. Itt és most hősiesen(?) kijelentem, hogy UTÁLOM A KÖLTÉSZETET. Vannak ugyan olyan versek, amik elnyerték tetszésemet, de csak kevés van ilyen a világon. Inkább regénypárti vagyok :)

Hű, már megint elkalandoztam. Totálisan szétszórt vagyok mostanában. Mintha csak szerelmes lennék. Végül is tavasz van, jöhetne már a szőke herceg fehér lovon, de barnával is beérem, ló nélkül :P A matektanár is megjegyezte, hogy totál szét vagyok csúszva… Ehh, ilyen az én formám.. xD

Na, igen, végre térjünk már rá a lényegre. Izgalom KELL! Ez a két szó a lényeg. Lényegre törően rövid. Ne képzeljétek, hogy olyan unalmasak lennének a napjaim, hogy minden hétvégén itthon kuksolok, nem erről van szó, sőt. Ma este anyummal táncelőadásra megyünk, ha hazaértem, részletezem és véleményezek. ^^ Ráadásul most gőzerővel (a-a, ezt csak azért írtam, mert jól hangzik, de valójában közel sem vagyok a gőzerőhöz…) tanulok a nyelvvizsgára, ami április 16-án lesz. Jövő hét csütörtökön pedig német osztályozó vizsga, arra külön nem fogok tanulni, bőőőőőőven elég annyi, amennyit a nyelvvizsgára készülök. Kicsit nehezebb lesz ez utóbbi. :P Majd májusban érettségizem is belőle, de hol van az még? :)

Ráadásul a nők nagyon termékenyek voltak 17 évvel és 9 hónappal ezelőtt, ugyanis elég sok szülinap van mostanában, aminek köszönhetően party party hátán.

Tehát nem telnek olyan unalmasan a hétköznapjaim, mint gondolnátok.

Boldog vagyok. Majdnem. És ez a majdnem magában hordozza a hiányt. Úgy érzem, valami hiányzik. De sem a hiány oka, sem a megoldása nincs a birtokomban, így maradok ilyen. És várom, hogy egy sült galamb belerepüljön a számba. De ha már választhatok, akkor inkább csirke legyen. :D Höhö. :P

Nos, csak gratulálni tudok Nektek, ha már itt tartotok és végigolvastátok a sok zagyvaságomat, hehe… :D Nobel-díj mindenkinek! ;)

Most viszont megyek, hiszen visszavár már a német és a kémia. Hm, fincsi! :)

Csókollak Benneteket!

Hellloooo nyú jork! ^^

Oh, nem, azt hiszem, csöppet eltévesztettem a címzettet, de nem gond. :) Csak egy gyors helyzetjelentést végeznék ilyen késő este, mert ugyebár holnap suli, mint minden rendes diáknak. Brrr..

Tegnap Esztergomban voltunk amolyan kis iszogatós-dumálgatós estén. :) Olyan személyekkel (osztálytársakkal) találkoztam, akikkel eddig még nem ütöttem el szabadidőmet, de ezen is túl kellett esni, és be kell vallanom, hogy nagyon jól éreztem magam. ^^

Először a teaházba mentünk, ahol megínyenckedtem egy jó nagy pohár fehér forró csokit, ami -a 8x-os nyelvleégetést leszámítva - egyszerűen -és bonyolultan is- fenomenálisan elképzelhetetlenül ínyt csiklandó italocska volt ám. ^^ Tehát mindenkinek tudom ajánlani -szerényen hozzátéve még azt is, hogy várjátok ki azt az időpontot, amely testhőmérsékleteteknek megfelelő lesz... :)

Utána "vágtattunk" Egom utcáin, hol ide ültünk be, hol oda, nem sokat ültünk a tökéletes fenekünkön. :PP De végül mindenki túlélte az estét -bár Zsoltinak át kellett másznia egy kb. 2,5-3 méteres falat, mivel ő koleszos és lekésett a portásnéniről... :D de nem tört el semmije, háhá.. :D

Ma pedig beleavattam saját magam Ady remeknek nem mondható költészetébe {bocs, haver, nem vagy az esetem}, mivle holnap témazárót írunk ebből az anygból, szóval tessék ám szurkolásra adni fejeteket! ;)

Holnap dance, április 6-ra pedig pizzázást tervezünk, és remélem, ezúttal semmi sem fogja meghiúsítani tervünket :)) Végül itt egy szám, amire táncolunk... Fuuu nekem nagyon nem tetszik, de a koreográfia hozzá igen ^^

Álmodjatok velem! ;)

Összegyűjtöttem pár érvet, érdemes elolvasni...

·  Nincs éhínség, mint Afrikában {katt} és {mégegyszer katt}

·  Nincs elnyomás, mint Kubában {katt}

·  Az emberi élet értékes, míg Brazíliában naponta 150-200 ember lesz gyilkosság áldozata…  + Gondoljunk csak a mexikói maffiára

·  Többnyire nincs nagy nyomorúság, lásd India… {katt}

·  Nincs diktatúra, nincs besúgóhálózat és ezáltal besúgóemberek sem gazdagítják a környezeted, így bízhatunk a hozzánk közel állókban, míg pl. Kubában nem lehet senkit sem a bizalmadba engedni…

·  Mondhatni, minden szerved megvan… (A(z) (orr)mandula nem számít!) Ezzel szemben az afrikai leányzókat nővé avatásuk alkalmából megcsonkítják, azaz lenyisszantanak bizonyos részeket a női nemi szervből, hogy melyiket, az eltérő lehet (csikló, kis- és nagyajkak, esetleg minden…). Természetesen érzéstelenítés nélkül, hm, fincsi… Mondtam már, hogy gyakran kezdetleges eszközökkel, pl. virágcseréppel, és a többi? Halál, elvérzés, sokk, vérfertőzés… Hosszabb szenvedés esetén további fertőzések boldogítják utolsó napjaikat.

   Waris Dirie afrikai szupermodell, akin szintén végrehajtották ezt a rettenetet. De megszökött otthonról (amikor apja egy 50 éves arab férfihoz akarta hozzáadni 5 tevéért cserébe), végül Londonban telepedett le, ahol felfedezte őt egy fotós. Könyvet írt az afrikai életről, az ő életéről, a szenvedésről… Már a várólistámon van. :) {katt}

·  Szakmát választhatsz, míg anno, a 19. századig ez meg sem fordulhatott az egyszerű (és nagyszerű) ember fejében, a főnemesektől kezdve a polgárokon át a jobbágyokig a felmenők illetve az anyagi helyzet döntöttek a gyermek sorsa felett

·  Utolsó pontban pedig az éppen aktuális kérdés kerül sorra, az a rengeteg katasztrófa…

a.       India, Sri Lanka. Ki nem hallott a sri lankai cunamiről? {katt}

b.      Kelet-ázsiai földrengések

c.       USA. Tornádók, hurrikánok hada… {katt}

d.      Hawaii, Indonézia, Olaszország, Alaszka. Vulkánkitörések. {katt a nevekre!}

e.       És a legaktuálisabb: Japán. Atomerőműbalesetek, földrengések, szökőár… 10.035 ember biztosan életét vesztette a természeti csapásban, 17.443 személyt pedig eltűntként tartanak számon. A földrengésben és cunamiban csaknem 2800 ember sebesült meg. Szép számok, nemde..? :( {katt}

Hellóbelló!

Ez úgy nagyjából egy 5 perces bejegyzés lesz, nézzétek el nekem, annak tudatában, hogy a múlt heti hosszú hétvége a mostani hétvége rovására ment, ugyanis tegnap, szombaton is az iskolapadokat koptattuk (mintha még nem lennének eléggé elkopva), és csupán a vásár napját tölthettük otthon, a jó melegben (már megint olyan rossz idő van :( ). De természetesen, hogy még ezen az egy napon sem unatkozzunk, a tanárok erőteljesen szerveztek nekünk programot, azaz tanulni, mert a jövő hetet telerakták dogákkal. Éljen! :)

De, hogy azért mégse egész nap a könyvek felett görnyedjek, megnéztem egy filmet, A holt költők társaságát, és be kell vallanom, hogy nagyon tetszett. ^^ Főleg, hogy elég tartózkodó volt a kezdeti hozzáállásom… De megérte kitartani emellett ;)

Illetve még megnéztem egy Vámpírnaplók részt is. :) Pluszban még rájöttem, hogy gépfüggő vagyok. :D Ugyan csak minimális szinten, de azért már hozzánőtt a mindennapi életemhez ez a kis szerkentyű. :D Így arra jutottam, hogy kísérletezek magamon, 3-5 napot nem fogok gépezni, aztán majd meglátjuk, mik lesznek a tapasztalataim. :D Bár az akció kezdetének időpontja még nincs letisztázva, ugyanis jövő héten  szükségem van internetre egy bizonyos hétvégi program szervezéséhez. :) {Mondhatnátok, ott a mobil, de nem, ez így olcsóbb… :D}

Hát még sem egészen 5 perc lett, de hogy továbbra sem unatkozzatok, hallgassátok meg ezt a 2 számot az új Mattafix-imádatom tárgyait. ^^ (2 számot nem találtam meg, amit még nagyon szeretek :/)

Kitartást ehhez a héthez is! ;)

Heló evribádi!

A cím a szünet utáni az első tanítási napra utal, ugyanis az oskolánkban  elhalasztották a félévi szünetet erre a hosszú hétvégére, így még a többiekénél is hosszabb volt. Ja. :D Tehát pénteken sem kellett mennünk, ahogy szerdán is itthon döglöttünk ^^ Jó dolog ám. :) Bár a szombat alól mi sem menekülünk, mert a hétfőt le kell dolgoznunk. :/ It’s a problem… Deee akkor is jobb volt ez így. :D

A mai napról annyit, hogy a jó idő tovaszállt és helyébe költözött ez a gyönyörtelen és egyben könyörtelen, napfényfosztotta, zivataros idő. Blöá. Így már reggel jól eláztam, mert elindultam kapucni nélkül, mert nálam az ész. Meg az erő. De ezzel az eső ellen nem sokra megyek. Esernyő is volt nálam, de a szélben (/hurrikán..?) keveset használtam. -.-’

Első órám lyukas volt, tehát zavartalan tudtam puskát gyártani irodalomra. ^^ Bioszból megírtuk a hormonrendszeres dogát, fogjuk rá, hogy könnyű volt. :D Matek előtt odamentünk a tanárnőhöz, hogy ma még ne irasson, mert pár ember bent hagyta a füzetét a suliban és így nem tudtak készülni, és ma mehetnénk tovább, ha holnapra halasztjuk. Erre bólintott, de amikor bejött órára, már osztotta is a lapokat… -.-’ Megértő nőszemély. Ja, és mondtam már, hogy az előző témazáró, amit január 28-án írtunk, még mindig nála van…? Mert szegénynek nincs ideje kijavítani. De ezt sürgős volt megírnunk…

Irodalomból viszont a Nyugatból és Adyból megírandó tz-t sikerült „le”alkudnunk hétfőre, ma csak Ady-memoriterekből írtunk. Hasznos dolog a puska. [Utálok verseket tanulni.]

Az utolsó órám kémia volt (8. ß brrr, ki az a hülye, aki emelt kémiát tart a 8. órában? Állatkínzás.), kikaptuk az előző órán írt tz-t, 3-as lett, pedig semmit sem tanultam rá. :D Zsírkirályság. Jövő hét csütörtökön (mint már említettem korábban) írunk egy hattttttalmas témazárót (vagyis inkább „évzárót”), az egész 9.-es anyagból. Állatkínzás, ismét. Ki emlékszik már ezekre a dolgokra? Öreg vagyok én az ilyenekhez. Tehát majd tessék szurkolni. :)

De most tépek lépek, mert holnap képtelen leszek felkelni. Erő legyen veletek, csókszi! :)