Az élet szép.

Erre akkor jöttem rá, amikor már nagyon unatkoztam utazás közben. Zenét hallgattam, közben a tájat vizslattam. Az egyik ház falán homokkő csillant meg, néhány telekkel arrébb egy roskadozó ház egyik zugában madárfészek tűnt fel. Sűrűn ültetett erdő mellett mentünk el. A csupasz törzseken a nap aranyló sugarai szikráztak. (Oh mily költői voltam :D) Aztán, ahogy közeledtünk Románia felé, a sötét felleg is egyre közelebb ért. Felnéztem és egy madár dacolt a szelekkel -tehetetlenül. Eléggé kivirítottak a fehér tollai a sötét háttérben. :D Amint beértünk a városba, ömleni kezdett az eső. Pontosabban.. Hm.. Nem is tudom, milyen szót használjak.. Életemben nem láttam még ekkora esőt. Nem lehetett látni az út szegélyét sem. Fél órán keresztül!

A mérés során igencsak sok mindent megállapítottak. Nos, kétlem, hogy van olyan szervem, ami normálisan működne.. xD Rossz a vesém, az epém, a lépem és a májam is (és még sorolhatnám).

Májnagyobbodásom van. Durva :D

Azt hiszem ennyi a lényeges információ (és a kevésbé lényeges is).

A dizit szerintem csak holnapután kezdem el csinálni, mert holnap Lottinál alszom. :)

A végére még bedobok egy videót, amit már egy ideje be akarok tenni. Szeretem a Twilight-ot, de ez nagyon nagy.. :DD

Sziasztok! ;)