„Egy homokszemben lásd meg a világot,

  Egy vadvirágban a fénylő eget,

  Egy órában az örökkévalóságot,

  S tartsd kezedben a végtelent!”

                                       /William Blake/

A gépemen nincs internet már két napja, ma apa gépén vagyok, úgyhogy ne várjatok tőlem túl sokat.. :S Már egy csomó bejegyzést előre elterveztem, de semmi vagyok a gépem nélkül. Azon vannak a képek, meg minden. Azon vagyok én. Áááá, ez csöppet sem hangzott úgy, mintha gépfüggő lennék, dehogyis. :D

Gépfüggőnek csak az ex-infótanárom nevezhet :DD Mert szerinte én az vagyok. :P Csak azért, mert infón a monitort néztem és nem az ő fejét. Ráadásul untam a fél órás előadását Kleopátráról. Mert ha valaki az informatikára gondol, egyből a Kleopátra nevű ifjú hölgyemény jut eszébe, ez egyértelmű... :D

Amúgy semmi különös nem történt velem az elmúlt napokban. Végre felállt a béke köreinkben, úgyhogy boldog vagyok. :) Tényleg. Minden TÖKÉLETES. Ha szabad ezt a kifejezést használnom. Jó, persze, még jobb lenne, ha Fridó sem lenne szomorú. :( De úgy érzem, most révbe értem. Minden jó. Imádom a barátaimat, a családomat. Megyek Amerikába, ami az egyik nagy álmom volt, ráadásul ma szilvásgombóc volt az ebéd (igen, ez is hozzájárul a boldogságomhoz :D) De vajon meddig tart? Mert most leküzdtem a pesszimista énemet. Csak azért is. Valami nagyon megváltozott bennem. Ott legbelül. És remélem nem is tér vissza, mert egyáltalán nem hiányzik. Az egyetlen, aki hiányzik, az Ő. Csak Ő hiányzik a boldogságomból, a mindennapjaimból. Dehát nem kellek neki, ez tény, és én ezt elfogadom. Ez van, az élet megy tovább. Nem lehet semmi sem tökéletes. Nem kívánhatok ilyen apróságokat, mikor rengeteg olyan ember van, akinek nincs mit ennie. Ez az én kis életem,. Senkit nem érdekel. Na tessék... :D Megint átmentem pesszimistába. Ez is mind Miatta van.. :DD

Na, a lényeg, hogy tényleg igyekszem megváltozni. Egész jó úton haladok, mint láttátok a blogom első felében. Csak most picit rossz kedvem van, de ez egy barátnőm szerelmi csalódása miatt van.

A pasik hülyék. Ezt az ősidők óta tudjuk. Wháháhááhááá :DD (Na jó, tisztelet a kivételnek :) És a haveroknak. Azoknak, akik nem beszélnek ki a hátad mögött { még hogy a lányok pletykásak, mi?}, nem a melltartóméreted a lényeg és nem az, hogy mit csinálsz éjszaka. :D Na jó persze néha a haverokat is érdekli.. :D Pasik.. xD)

Na jó, befejeztem a pofázást. Mostanában nagyon elengedem magam és minden baromságról fél órákat tudok csacsogni. :D Ez talán előny ahhoz a feladathoz, amit németből kaptunk: egy-egy szóról kell beszélnünk németül - 2 percig. Mint például a zenéről, a játékról, az álomról, a Napról, az árnyékról, az ajtóról, a küszöbről (ezt figyeled: 2 percet áradozhatsz a szobád küszöbéről. Izgis ;)) Én a Panorama szót kaptam. A tanárnő azt mondta, hogy engedjük le magunkat és indítsuk be a fantáziánkat. Hát én még idáig nem jutottam el, de nem hinném, hogy fél-1 percnél több ideig tudnék eszmecserét futtatni erről. De majd megoldom. :)

A dizi még mindig csúszik, Juli majd hétfőn első órában fogja megalkotni a fejlécemet. ELVILEG. :D (mert már suli eleje óta ígéri.. :P)

1 hét múlva ilyenkor már Amerikában fogom rontani a levegőt. OMG. Még fel sem fogtam úgy igazándiból. :DD NAGYON várom. Washington (L) Majd még bővebben írok erről. (És szeretnék venni egy tükörreflexes fényképezőgépet, remélem jóval olcsóbb, mint az óceánon innen...)

És egy kis reklám: Maffia swing

Mindenképpen megyek valamelyik előadásra! Mert Kolibri tánccsoport  Ha már én is oda járok. :D És mert meg akarom nézni az ismerősöket. Eszméletlenül táncolnak, senki se hagyja ki, aki elérhető távolságban lakik! ;)

Itt a vége, fuss el véle, holnap ismét jelentkezek, ha minden igaz! ;)