Hey-ho!

Akkor rögtön belevágok a mesélésbe:

Szombat: Az időeltolódás (ott -6 óra) miatt már 7-kor fent voltam, szenvedtem kicsit az ágyban, majd megszálltam a fürdőszobát. ^^ A keresztanyám sütött valami fahéjas sütit (amit készen lehetett kapni, csak meg kellett sütni), cukormázzal a tetején, abból benyomtam párat, amíg a többiek elkészültek.. Höhö. :P Aztán reggeliztünk, végre valami normális táplálékot is siekrült magamhoz venni. :) Bepattantunk az autóba, elmentünk Andihoz (aki DC-hez nagyon közel, Alexandriában lakik), majd onnan úgy egy háromnegyed órás sétával elértük a metróállomást. Onnan Még élegalább ugyanennyi volt, amire célbaértünk. Megrohamoztuk a Starbucks Coffee-t (hmm ;)), majd jött a nagy túra... Első célpont a Fehér Ház volt. Persze csak kívülről, mert nem volt időnk összespanolni Obamával. De majd legközelebb talán szakítok rá időt.. :P Aztán körbesétáltuk az egész parkot (mert DC háromnegyed része zöld terület), megtekintettük a Washington Monumentet, ami csöppet tényleg monumentális. :D

A Washington Monumenttel szemben egy csomó élvezetet halmoztak fel, amik közül nekem leginkább a Lincoln-emlékmű tetszett.

Az ősök ilyenkorra már kifáradtak, úgyhogy haza akartak menni. Lusta népség.. :D Jó, oké, kicsikét meleg volt... Végig 30 fok volt.. (Y) ;) Mi egyből húztunk Carybe a keresztapámhoz, ami olyan 4 órás út. Útközben betankoltunk a Burger Kingnél. Azt kell, hogy mnodjam, ugyanolyan ott is, mnit itt, de kis hazánkban tisztább és modernebb a berendezés. Viszont elég durva, itt találkoztam először a horrorfilmekből már jól ismert elhagyatott (de legalább tiszta) mosdókkal.. Brrr. :DD

Cary North-Carolina-ban van, az egész állam egy hatalmas, sűrű erdő. Nagyon nagyon nagyon szééép (L)

Ennyi történt szombaton..

Folytatjuk...

U.i.: És a mai napom: Hát ma elég közkedvelt ember voltam. xD Bár alapból sem vagyok egy szürke kisegér, de jobban szeretem, ha nem kell ennyit dumáljak. xD Jó oké, most jó volt kiadni magamból. Ennyit kb. egy hét alatt nem dumálok, mint amennyit ma. xD Na jó, ez túlzás, de vágesz..Nekem tökéletes úgy, ahogy vagyok, a kis baráti társaságom tagjaként. :) Jó ez így visszaolvasva elég egoistásan hangzott.. De aki ismer, tudja, hogy nem vagyok az. Kivéve, amikor jó kedvem van, de akkor is csak hülyülök. :P

Odaadtam a csajoknak az ajándékokat, az osztálytársaim is kaptak cukorkákat ^^ (4 csomaggal, höhö :DD) Annyi volt, hogy még az emelt németes embereknek is jutott elég. :D Bár Tomi megszívta, mert az elején nem kért, csak az óra után. És mrá csak 2 db gumicukor maradt. Szívás. ;D

Ja, és még nem fejeztem be teljesen ezt a bejegyzést, nyomok fel még pár képet. Csak már késő van és megyek alukálni.

Byez!