Aloha!

Ó, bárcsak Hawaii-on lehetnék. Süttetném a hasamat a napon, koktélt szürcsölgetnék, nézném a hatalmas hullámokat illetve a rajtuk lovagló helyes srácokat. És a legnagyobb gondjaim közé tartozna, hogy elfogyott a koktélom, a nap kiszárítja a bőröm, és egyéb kibírhatatlan problémák.

Ehelyett itt ülök az esőben, a szürkeségben, a közelgő hidegtől rettegve, és azon tűnődöm, hogy vajon valóban Angelina Joliet láttam-e. Meg Brad Pittet. Igen, a mi kis városunkban forgatnak, a híd túlsó végén. Napszemüvegben és sapkában, a sötétség ellenére. Ők sztárok. Nekik szabad. Szóval a lényeg, hogy fogalmam sincs, vajon Angelina sétált-e át a hídon, illetve később őket láttam-e, ahogy Braddal bemenekülnek az eső elől. Passz. Úgy őszintén nem is annyira izgat. Fogjuk rá, hogy ők voltak azok, és akkor elmondhatom magamról, hogy egy ilyen orbitális eseménynek voltam szemtanúja. :) És így mindneki boldog. Kivéve azt, aki majd' meghalt azért, hogy láthassa őket, nekem meg sikerült -ez még mindig bizonytalan, bár gondolom az is marad. Még holnap is lesz rá esélyem, hogy bebiztosítsam magamnak ezt a dolgot.

A díszlettel el vagyok ájulva. Háborús - ó, ki gondolta volna, ugye? :D -, mindenhol homokzsákok, és... Hát, majd úgyis meglátjátok a mozikban a vetítővásznon. ^^ Még annyit elárulok, hogy mivel a film tavasszal játszódik, ezért a fákat megcsupaszították és szép, zöld leveleket rajtak rájuk. Egyesével. Brutáááális. :| :)

Csók! ;)