A kirakatokat már legalább egy hónapja karácsonyi díszbe öltöztették, és tömve vannak ajándékokkal: ruhák, játékok, csecsebecsék. A plázák még az utolsó pillanatban és tele vannak emberekkel: rohanó, öltönyös apukákkal, akik eddig a munkájuk miatt elfelejtkeztek gyermekeikről, aggódó barátnőkkel, akik még mindig keresik a tökéletes ajándékot, és felnőttekkel, akiknek épp a karácsonyfa díszítésekor égett ki az égősoruk.

Eljön a karácsonyi hajtás: mit süssünk, vajon mit kapunk, mit adjunk neki, neki, neki és neki?

De ne ez legyen a fontos! Érezzük át a karácsony szellemét, de ne ajándékok formájában, hanem vegyük figyelembe azt, amiről ez az ünnep valójában szól: a szeretetről. Hű, ez a bejegyzés kezd prédikációba átcsapni, csöpög a nyál. :D

De ami igaz, az igaz. A reklámok egyre csak azt sugallják, hogy attól lesz tökéletes az ünnep, ha megveszed az adott cég által reklámozott terméket, legyen az plazma TV, mobiltelefon, iPad, vagy egyéb olcsó műszaki cikk, amik nélkülözhetetlenek az életünkhöz.

Én csak békét kérek, olyan nagy kérés ez?

Remélem, eléggé átszellemültetek. :D Ha ez nem történt meg, hallgassatok karácsonyi énekeket, gyújtsatok meg néhány égő gyertyát (felügyelet nélkül ne hagyjátok, a tűzoltóknak is hadd legyen békés karácsonyuk), és tömjetek magatokba sok-sok mézeskalácsot. :)

Kívánok minden kedves olvasómnak nagyon boldog karácsonyt! :)