Olvasgass, ha kíváncsi vagy egy 18 éves nőprotokollra, aki átlagos és különleges, vidám és néha depis, aki kedves és bunkó, aki csendes és „le-sem-lehet-állítani-annyit-beszél”, aki olyan dolgokat szeret, mint a tömeg, és olyanokat, amikről a többség még sosem hallott, de a legtöbb ember egyetért, hogy szétszórt és hangulatember, ugyanakkor megértő és segítőkész és nem utolsó sorban szerény. :P
Hát ez lennék én.
További információért érdeklődj jegyirodánkban vagy csak nézz a középső sávra és merülj el gondolataimban. És ha már itt jársz, hagyd itt a mancslenyomatodat! Hev ö gúd tájm! ^^ Csóközön, pacsi, xoxo, miegymás ;)
Na, akkor "in medias res" lesz, azaz belevágok a dolgok közepébe. :)
Vasárnap reggel felkeltünk, bátyám és én korán, reggel 7 és 8 óra között, mert még nem szoktuk meg eddigre az időeltolódást. Bezzeg apa.. xD Aludt kb. 9-10-ig. :D Aztán megreggeliztünk. Pancake alias amerikai palacsinta. finoom nagyon. De a magyar jobb. :P Persze lehet, hogy nem a mélyhűtöttet-tett-be-a-mikróba-és-kész változatot keleltt volna ennem. Hm. Elképzelhető.
Átöltöztünk, bepattantunk a kocsiba, majd 2 órát száguldtunk, míg elértük az óceánpartot. Homok. Az óceán morajlása. Hatalmas hullámok. Sikongató gyerekek, akik hatalmas homokvárakat építenek (no jó, hősiesen bevallom, hogy ez utóbbi nem volt, de hangulatfokozó. :D), sirályok repülnek el a fejünk fölött. A nap tűz, de nem éget. Szél borzolja a hajamat. Nem is kicsit. Tökéletes az időjárás, nincs kánikula, pont jó. Ráadásul az óceán is körülbelül 28(!) fokos volt. Bár én alapjában véve nem szeretem a homokos tengerpartot, mivel régen búvárkodtam, még mindig szeretek snorkellezni, stb., de végülis túléltem. xD A hullámok TÉNYLEG nagyon nagyok voltak. Egyik pillanatban még derékig érő vízben álltam, a másik pillanatban pedig majdnem megfulladtam, ugyanis a hatalmas hullám kimosta alólam a homokot. Na, ez a másik oka, hogy nem szeretem a homokot. :D Könnyen befolyásolható valami.
Mindent csináltam az óceánban, csak úszni nem sikerült. Hamarabb szörföztem volna. Amin nyilván megbuktam volna, mert nincsenek hatalmas karizmaim, mint a filmekben látott szörfös srácoknak. Sőt, egyéb testrészeim sincsenek, amik nekik vannak. Viszont olyan jó alakom sincs, mint az ugyanezekben a filmekben látott nőnemű egyedeknek. Bár néhány már átszabatta magát, szóval rájuk nem érvényes ez a megállapítás.
No, a lényeg, hogy nagyon jó volt :DD Le is barnultam, mert kénytelen voltam napozni, ha nem akartam vizesen a kocsiba ülni. Ugyanis váltóruhát nem vittem. Nem is lett volna hol átöltöznöm. Ennek eredményéül természetesen leégtem, ugyanis nem kentem be magam, bár csak egy kicsit, hálistennek nem lettem Piroska, de másnapra bebarnultam. És már nem vagyok Hófehérke. Most már Pocahontashoz hasonlítok. :D Na ez azért "enyhe" túlzás, sosem lesz olyan szép színem ^^ Ennyit fecsegni a bőrszínemről. Basszus. El kéne mennem dokihoz.. xD
Ide ismét beszúrok egy-két képet, ha majd időt pazarolok rá és ha kedvem úgy szottyan.
Már megint késő van, elfészbúkoztam az időt. Be kéne tiltatni ezt az oldalt... Túl sok időt elvesz az ember fiától/lányától/alienétől.
MA: Hát nem történt semmi érdekes, azon kívül, hogy Vandát és Bogit megkértem, hogy tanítsák meg a táncot, amit tegnap tanultak, ugyanis a rengeteg elmaradásom miatt inkább kihagytam az órát. De, mit ne mnodjak... Nem iagzán udtam tőlük megtanulni, mert ők sme voltka benne biztosak, hogy akkor ez msot hogy is van.. :D De Vanda vége rájött a Charleston alaplépés rejtelmeire, úgyhoyg holnpa gyakorlunk a suliban. xD Ma már a fizikatanár is odajött, hogy menjünk ki az udvarra és ott csináljuk. xD Cöh. :P
Az angoltanár órán feleltetni akart. Magnón meghallgattunk egy szöveget, és azt mnodta, hogy nmodjam el ezt enki szószerint. Mondom WTF? O.o Kiderült, hogy múlthéten vették, és meg keleltt tanulni. Pontosabban ez csak a tanárnő agyszüleménye volt, mert nem is ezt kellett megtanulni. A lényeg, hogy kb. 3 perces győzködés után sikerült felfognia, hogy hiányoztam múlt héten és nem kaptam meg a leckét. Erre fogta magát, és a mnidneki másnak beírt egy egyest, akik nem tudták lemondani. Ez BETEG. De most nem azért, hogy bunkó legyek. Valóbna ez a véleményem. És nem azért, mert bunkó emberi lény vagyok. Nagyon tisztelem az embereket. főleg, aki korban nálm magasabb szinten van. De ez a nő vagy ugrál, mint egy hülye, vagy ordibál, szintén, mint egy hülye. Nehéz az élet. Számára. És így jópár embernek megkeseríti az amúgy szép és kellemes létét.
Megyek szunnyadok, mert persze sosem tudom kialudni magam.. :S
Búcsúzsképpen itt egy kis Charleston, hogy boldogok legyetek. :D
Szombat: Az időeltolódás (ott -6 óra) miatt már 7-kor fent voltam, szenvedtem kicsit az ágyban, majd megszálltam a fürdőszobát. ^^ A keresztanyám sütött valami fahéjas sütit (amit készen lehetett kapni, csak meg kellett sütni), cukormázzal a tetején, abból benyomtam párat, amíg a többiek elkészültek.. Höhö. :P Aztán reggeliztünk, végre valami normális táplálékot is siekrült magamhoz venni. :) Bepattantunk az autóba, elmentünk Andihoz (aki DC-hez nagyon közel, Alexandriában lakik), majd onnan úgy egy háromnegyed órás sétával elértük a metróállomást. Onnan Még élegalább ugyanennyi volt, amire célbaértünk. Megrohamoztuk a Starbucks Coffee-t (hmm ;)), majd jött a nagy túra... Első célpont a Fehér Ház volt. Persze csak kívülről, mert nem volt időnk összespanolni Obamával. De majd legközelebb talán szakítok rá időt.. :P Aztán körbesétáltuk az egész parkot (mert DC háromnegyed része zöld terület), megtekintettük a Washington Monumentet, ami csöppet tényleg monumentális. :D
A Washington Monumenttel szemben egy csomó élvezetet halmoztak fel, amik közül nekem leginkább a Lincoln-emlékmű tetszett.
Az ősök ilyenkorra már kifáradtak, úgyhogy haza akartak menni. Lusta népség.. :D Jó, oké, kicsikét meleg volt... Végig 30 fok volt.. (Y) ;) Mi egyből húztunk Carybe a keresztapámhoz, ami olyan 4 órás út. Útközben betankoltunk a Burger Kingnél. Azt kell, hogy mnodjam, ugyanolyan ott is, mnit itt, de kis hazánkban tisztább és modernebb a berendezés. Viszont elég durva, itt találkoztam először a horrorfilmekből már jól ismert elhagyatott (de legalább tiszta) mosdókkal.. Brrr. :DD
Cary North-Carolina-ban van, az egész állam egy hatalmas, sűrű erdő. Nagyon nagyon nagyon szééép (L)
Ennyi történt szombaton..
Folytatjuk...
U.i.: És a mai napom: Hát ma elég közkedvelt ember voltam. xD Bár alapból sem vagyok egy szürke kisegér, de jobban szeretem, ha nem kell ennyit dumáljak. xD Jó oké, most jó volt kiadni magamból. Ennyit kb. egy hét alatt nem dumálok, mint amennyit ma. xD Na jó, ez túlzás, de vágesz..Nekem tökéletes úgy, ahogy vagyok, a kis baráti társaságom tagjaként. :) Jó ez így visszaolvasva elég egoistásan hangzott.. De aki ismer, tudja, hogy nem vagyok az. Kivéve, amikor jó kedvem van, de akkor is csak hülyülök. :P
Odaadtam a csajoknak az ajándékokat, az osztálytársaim is kaptak cukorkákat ^^ (4 csomaggal, höhö :DD) Annyi volt, hogy még az emelt németes embereknek is jutott elég. :D Bár Tomi megszívta, mert az elején nem kért, csak az óra után. És mrá csak 2 db gumicukor maradt. Szívás. ;D
Ja, és még nem fejeztem be teljesen ezt a bejegyzést, nyomok fel még pár képet. Csak már késő van és megyek alukálni.
Megérkeztem kis hazánkba, csöpp otthonomba, és be kell, hogy valljam, nagyon nem akartam még hazajönni. Csak a barátok hiányoztak, de más semmi. Jó lett volna, ha maradunk még egy hetet. Több részletben fogom elmesélni a történéseket, mert már az első rész is elég hosszú lesz, gondolom.
Ezt Bécs fele menet írtam, mert már majdnem meghaltam az unalomtól:
Autópálya. Zuhog az eső. Jobbra az ablaküvegen vízszintesen peregnek le a cseppek. Bal oldalon is. Egyre jobban közeledik felém az Álommanó. Kicsi és idegesítő,. Meghalok az unalomtól. Az autók után szinte porzik az út a rengeteg esőtől. Főleg a kamionok mögött. A távolban óriási szélmalmok állnak. Valószínűleg jóval messzebb vannak, mint hiszem, a valódi méretükről fogalmam sincs. Mindegyik forog, de különböző sebességgel.
A vihar nem csendesül. Szürke az ég, az út is, csak az út mentén árválkodó néhány fa zöldell. Olyan lehangoló az időjárás. Errefele egy madár sem jár, ha szabad így fogalmaznom. Bár meg is értem, ilyen pocsék időben. De nem sokára, olyan 3 óra múlva felszállunk és végigsüvítünk az égen. Az mp4-em fülhallgatójából kiszűrődik, hogy a The Hives éppen "felrobbanni készül". A számnak vége, elkezdődik Fluor Filigran (most már Fluor Tomiként árulja testét. akarom mondani, hangját..) Van sok söröd c. száma. Erről eszembe jutnak a többiek. Lotti a suliban döglik (háhá :D), a többiek pedig Eger felé tartanak osztálykirándulás céljából. Már most hiányoznak. :( Mi lesz velem egy hétig? :/
Aztán szép lassan megérkeztünk a reptérre, becsekkoltunk, und so weiter. Egészen könnyen ment. A felszállásnál volt némi probléma, egyrészt kb. fél órával később szálltunk fel, másrészt pedig csöppet szédültem és fájt a fülem, de ez természetes. Elvégre elég megerőltető lehet a szervezetnek, hogy 10ezer méter magasban tétlenkedtem. Nem vagyok én hegyi zerge. :D Tízezer méter magasban még az is nehezen lennék... :)
Hihetetlenül unalmas volt a 9 és fél órás odaút. Brrr.. Vittem könyvet, kötelezőt, Az ember tragédiáját. Elég ironikus, hogy a repülőgépen olvasom. :DD De 5 oldalnál többet nem bírtam, túlságosan unalmas. Inkább filmeket néztem. Korábban már megemlítettem, hogy olyan gépen megyünk, ahol mniden ülés hátán van egy kis monitor. Tudsz választani különböző filémek közül, mnit pl. Shrek 4., How I Met Your Mother, Kung Fu Kölyök, Perzsia hercege, stb. Ezek közül az első 3-at néztem meg, az utóbbiból csak részletet láttam. Ja, és persze angolul néztem. Inkább angolul, mint németül. Bár németül 10 éve tanulok, angolul valahogy jobban megértem a filmeket. De a Kung Fu Kölyköt németül néztem, ha jól emlékszem. Egész jól fejlesztettem a nyelvtudásomat. :) Meg egy kicsit aludtam is, bár nehéz volt akkora zúgásban. De kétszer kaptunk kaját, ami meglepően finom volt! :O :D Ráadásul sütit illetve pudingot is kaptunk hozzá. :P Extrapontokat neki! ;D
Megérkeztünk a tengerentúli repülőtérre, ott még másfél órát sorban kellett állnunk ellenőrzésre. Kúl. Utána megkerestük a keresztszüleimet. Úgymond megismerkedtem velük, mert már alig emlékeztem rájuk - kb. 10 éve nem találkoztam velük. Csak hogy későbbi mesélésnél képben legyetek, Andy {András} a keresztapám, Tündi a felesége és a lányuk pedig Andi. Beültünk a kocsiba, persze még mindig nem volt egyszerű a történet, ugyanis dugó volt. Naná! Amint megérkeztünk hozzájuk, bedőltem az ágyba és aludtam egy kicsit. Aztán felkeltem kajálni, megismerkedtem Andival is, mert vele még sohasem találkoztam. Tök aranyos, mosolygós, jófej. ;) 3 éves kora óta kint él Amerikában, így egy kicsit töri a magyart, de meglepődtem, hogy milyen jól beszél. És végül bevágtuk a szunyát.
Most epp Caryben vagyunk, itt lakik a keresztapam. Eszmeletlenul jo itt, tul az Operencian, majd reszletes beszamolot nyomok nektek, ha hazaertem! ^^
Ma voltunk shoppingolni, vettunk ajandekokat, vettem KALAPOT (veeeeegre :D (L)) es kaptam egy E-bookot. Ami ugyan draga, de ha belegondoltok, kb 8 konyv ara(ert vettem). Es mostantol kezdve egy konyvet sme kell vennem, ha csak nem ajandekba adom. Nagyon kul. :) Lehet, ez masnak nem lenne olyan hu de jo, de en sokat olvasok (kulturalt emberi leny modjara), ugyhogy megerte. ;)
Eleg vicces, hogy nincs ekezet, legalabbis engem nagyon idegesit. Dehat amerikai gepnel vagyok, ugyhogy kenytelenek lesztek elnezni nekem. Hoho. 2 potty az o tetejen. Vagy ne es akkor Ho-ho-ho: Telapo vagy a Ho-ho-horgasz. Like. :D
AJÁNLOM AZ OLDALT
